Halihoo mindenki! <3
Itt is vagyok a következő híres budapesti épülettel, ami a Dohány utcai zsinagóga.
Ez a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, valamint a legnagyobb egész Európában. A zsinagóga építésére pályázatot írtak ki, melyre több neves mérnök adta be tervét, mint például Hild József. Ezek a tervek klasszicista stílusban készültek. Végül Ludwig Förster német építész terve nyerte meg a pályázatot, mely mór stílusú volt. Az építkezésekkel 5 év alatt végeztek, ami akkoriban rekordidőnek számított. A zsinagóga belső szentélyét Feszl Frigyes tervezte. 1859. szeptember 6-án avatták fel. 1929 és 1931 között a zsinagóga egész környékét felújították. Budapest ostroma előtt és alatt több mint 30 találat érte a zsinagógát, némelyek hosszú évekig láthatóak voltak. 1991 és 96 között felújították.
És akkor most lássuk egy kicsit belülről is. Belül, a keleti főfalon helyezkedik el a frigyszekrény, melyben az ősi Tóra-tekercseket őrzik. A Dohány utcai zsinagóga tulajdonképpen bazilikális összetett tér. Festmények, szobrok és a jól kialakított fényhatások csodás látványt nyújtanak. A zsinagóga alkotói nem voltak zsidók, így az a keresztény templom alkotóelemeiből tevődik össze. A templom aulájába három kétajtós kapu van, amelyek a vaspontokkal díszítettek. Az aulát három kupola fedi le, a középső a legnagyobb. Ezeket ornamentális festés díszíti. A középső portál felett miniatürizált rózsaablakon szórt fény tör át. A háromhajós belső térbe lépve a padlózatot mozaik fedi. A geometriai formák azonos ritmusban lüktetnek. A padokat néhol fémfeliratok ékesítik nevekkel. Ezekkel azokra a személyekre emlékeznek, akik a templom építéséhez, karbantartásához nagyobb összeggel járultak hozzá. A hosszanti térben két, hatalmas félköríves záródású vasoszlop emelkedik. Ezeken tartják a tetőszerkezetet. Negyvenöt egységből áll a kazettás mennyezet, csekély díszítéssel. Az alsó szinten és az első emeleten félköríves záródású ablaksor található, visszatérő motívum a kék háttérből szinte kiugró Dávid csillag. A második szinten, három-három nagyméretű rózsaablakon található. Az első oszlopoknál áll a katolicizmus hatását mutató, csigalépcsős oldalszószék. A szentélyen erőteljesen érződik a struktualitás, mint díszítettség tekintetében Feszl Frigyesnek a hatása. Az ornamentika, a színek megválasztása, a nemes anyagok használata a keleti ízléskultúrára utal. Az előtérbe két oldalról lehet feljutni. Az itt levő korlátdíszítés a templomi bútorművészet remekműve. A rabbi-, és a kántorülés előtt bizánci ízlésű, két nyúlánk világítótest, amely ma kétszer tizenegy villanykörtével szórja a fényt. Kiemelkedik két márványoszloppal indított és szabálytalan timpanonnal lezárt portál. A Frigyszekrényt kupola zárja le, melynek tetején Dávid csillag magasodik. A Frigyszekrényhez vezető lépcsőkön, keleti perzsa szőnyegek vannak elhelyezve. Lépcsőnként két-két képet ábrázoltak, Jákob 12 fiának, a későbbi 12 törzsnek bibliai forrásból merített szimbólumai. A szőnyeg alatt mozaikpadló van. A rabbiszoba falán azoknak a lelkészeknek fényképei (képei) kaptak helyet, akik a zsinagóga vezető lelkészei voltak.
Itt van még egy pár kép, kívülről-belülről. 🙂
Szép napot! : Bogyó
