Helló mindenki!
Először is bocsánat a kis hétvégi kimaradást, de ilyen ez a nyár, minden esetre igyekszek minél gyakrabban írni, de nem ígérhetem, hogy minden nap lesz erre lehetőségem. 🙂
És akkor most nézzük a Mátyás-templomot. A templomot építése 1255-ben kezdődött. Számos bővítésen esett át az évszázadok során. I. Lajos király építtette meg hozzá a Mária-kaput, Mátyás király, 1470-ben építtette hozzá a hollós címerrel díszített, 60 méter magas déli tornyot. A török vész után, a 17. században barokk stílusban felújították. A templom mai formáját 1895 és 1903 között nyerte el, amikor Schulek Frigyes építész tervei alapján. A freskók olyan neves magyar művészek munkái, mint Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály.
A hazai gótika egyik legfontosabb alkotását Nagy Lajos király rendelete által átépítették. Buda visszafoglalása utána ferences, később jezsuita rend gondozta az építményt és újította fel barok stílusban. Esztétikailag a templom ebben a században vesztett leginkább jelentőségéből, mivel az épülethez hozzáépítettetek kollégiumot és szemináriumot. Egy tűzvész (és a jezsuita rend feloszlatása után) a 19. században I. Ferenc József király a ’kolonc’ épületek lebontásával és nagyszabású felújításokkal a Mátyás templom elnyerte mai, nem eredeti de mégis káprázatos formáját.
A templom jelenlegi belseje az építést is vezető Schulek Frigyes alkotása. A II. világháború rombolása a Mátyás templomot is elérte. Tetőszerkezete megsérült, az épületben pedig tábori konyha és lóistálló volt, ezeknek a károknak a nyomait csak 1984-re sikerült eltüntetni.
Az 1994-es barbár vandalizmus során egy pokolgép következtében a templom majd’ másfél tucat ablaka megrongálódott. Az épület 1999-ben került egyházi gondozásába, felújítása a mai napig tart.
Sziasztok, szép délutánt és igyekszem minél többet írni!: Bogyó 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: