Hi Guys!!
A Néprajzi Múzeum alapításának terve 1872. március 5-én született. A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába.
Az Igazságügyi Palota tervezésére Hauszmann Alajos kapott megbízást 1891. november 7-én, 1892. június 11-ére készült el terve. A műleírás alapján római stílusú az épület, főhomlokzata teljes egészében kőből készülne, az alapozást betonrétegek adnák, a 2. emeleten vasbeton szerkezet lenne. Az építési engedélyt 1893. június 15-én adták meg. A jóváhagyott tervektől csak minimális részletekben tértek el. A munkálatokat 1893. augusztus 16-án kezdték meg, és 1896. május 1-jén átadták az épületet.
A négyhomlokzatú, 6392 négyzetméter beépített alapterületű épület stílusa neoreneszánsz, barokkos részletekkel, szigorú arányokkal, de ornamentikájában – főleg a belső terekben – gyakori a játékosabb vonalvezetés. Kettőzött földszint az épület alapzata; ezen található oszlopsorral, portikusszal ékesített és összefogott két emelet. A kapuépítmény, a kísérő pilonok, a homlokzatból előreugró épületrészek, az úgynevezett sarokrizalitok, a háromlovas diadalszekér és a főpárkányon ülő szobrok együtt alkotják a nemes főhomlokzatot. A belső helyiségek egymásba kapcsolása, különösen a nagycsarnok térkompozíciója és a lépcsők és árkádok játéka csodálatos látványt nyújt. A szürke márványtáblás előtér szigora ellentéte a nagycsarnok színes márványtól, stukkótól és aranyozástól csillogó pompájának. Az Igazságügyi Palota a kései eklektika egyik értékes képviselője.
A többek között háromlovas diadalszekérrel, főpárkányon ülő szobrokkal is díszített főhomlokzatának timpanonnan záruló portikusza nemcsak díszíti, de össze is fogja első két emeletét. A homlokzatok szobrait Senyei Károly, Fadrusz János, Zala György, Róna József, Donáth Gyula készítették. A központi csarnok mennyezetét Lotz Károly nagy allegorikus festménye díszíti. Ezen megtalálható felhőtalapzaton a királynői termetű Justitia, oldalán jobbról az igazság és a béke, balról a bűn és a megtorlás csoportja. A festmény másik oldalán felvonulnak az igazság áldásos hatásait megszemélyesítő alakok: a Rend, a Bőség és a Dicsőség. Balról a Kereskedelmet jelképező Hermész ül, vele szemben pedig az Ipar allegóriája áll – de megjelenik a Földművelés, az Őstermelés, a Művészet és a Tudomány alakja is.
1914. május 2-án a főhomlokzat jobb oldali pilonja oldalán a mester tiszteletére emléktáblát helyeztek el.
Az épületről még rengeteg egyéb, apró és nagyon részletes információkat találhattok ezen a webcímen (http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=20), amiket én úgy gondoltam már nem részletezek, de ha mégis inkább azt szeretnétek hogy én írjam le, szóljatok és megírom 🙂
Szép délutánt mindenkinek!: Bogyó
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: